vélemények

Az a furi, hogy akinek nincs gyereke (mert nem akar!), az miért nem tudja tudatosan vállalt gyermektelenségét emelt fővel vállalni? Értem én, h a társadalmi elvárások miatt ezt nehéz viselni, pláne olyan társaságban, ahol többeknek van gyerekük. Mégis azt gondolom, hogy ha ők ezt az utat választották, tudatosan, akkor vállalják is fel azt! Ne érezzék úgy, hogy bármiről is lemaradnak, mert ha nem szeretnének gyereket, akkor én azt is elfogadom. Sosem próbálnék gyerekteleneket meggyőzni arról, h milyen jó egy gyerek...

De az sem fair, hogy akinek meg van gyereke (ugye nekünk), azt kritika érje, hogy nem jár eleget bulizni. Vagy, hogyha elhívnak és nincs kedvem menni, akkor ciki azt mondanom, h most kaptam vissza a Töpit a nagyanyjától, és nem akarom újra egyedül hagyni. Azért van gyerekünk, mert szerettük volna, hogy legyen. Aki ezzel nem tud együtt élni... Hát sajnálom, tényleg! Sőt, még egyet szeretnénk, aki ezt megkérdezi tőlem (márhogy tényleg akarunk-e), megkérdezném, h bocsi, de úgy mennyire hallgattál meg az elmúlt egy évben? (pajzsmirigy ügy stb). Mert akkor mindig előkerült. Igen, van egy, sőt, akarunk még egyet!

Aki miatt ezt írtam, az nem olvassa a blogot, szóval kedves olvasóim, ne vegyétek magatokra, de vhol ki kellett adni magamból. A Facebookon akartam... De nem akarok vitát, csak leírtam.